Tudományos név : Psittacula krameri
3.8/5A Psittacid átlagosan 30 évet élhet, a gyűrűs nyakú papagáj felismerhető gyönyörű zöld tollazatáról, hosszú farkáról, kékes visszaverődéséről, vörös és fekete csőréről, valamint gallérjáról, pontosan, de ezt nem találja a hím. Diszkrét, de szeretetteljes, napi szinten kellemes társ.
 Család | Psittacidae |
|---|---|
 Kedves | Psittacula |
 Súly | 117 gr |
 Vágott | 40 cm -től 41 cm -ig |
 Várható élettartam | 30 év |
A gyűrűs nyakú papagáj átlagos várható élettartama megközelítőleg 30 év.
Földrajzi terület
A gyűrűs nyakú papagáj az őshonos Afrikában és Ázsiában, erdős szavannák és trópusi termőterületek benépesítése.
E faj sok madárát behozták Európába és a világ minden tájára, és néhányan a szökés vagy elhagyás után találtak utat a vadonba. Ezért ma általában Franciaországban, Olaszországban, Nagy -Britanniában és Belgiumban találhatók, különösen a parkokban.
A gyűrűs nyakú papagáj olyan jól alkalmazkodott ezekhez a környezetekhez, hogy ma nem tekintik veszélyeztetettnek.
A fajta története
A gyűrűs nyakú papagáj leírását Giovanni Antonio Scopoli olasz-osztrák természettudós készítette 1769-ben. A fajnak adott tudományos nevet, Psittacula krameri ebben az esetben Wilhelm Heinrich Kramer német természettudósra utal.
Fizikai tulajdonságok
A 47 cm-es szárnyfesztávolságú gyűrűs nyakú papagáj tollazat jellemzi, amelynek domináns színe a zöld. Ennek a madárnak van egy hosszú farok, gyönyörű kék árnyalatokkal. Tól től sárgás hangok a hason és a szárnyak alsó oldalán találhatók. A számla alapjától a szemig fekete vonal húzódik. A számla kétszínű; a felső állkapocs piros, az alsó fekete.
A hímben megfigyelhető a nevében említett gallér. Fekete színű, és a nyak hátsó részén piros csíkkal rendelkezik. A 3 év alatti fiatal madarak és a nőstények nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal.
Fogságban számos mutáció létezik: lutino, türkiz, albínó, fahéj, csipkefű, boglárka …
Viselkedés és jellem
A vadonban a gyűrűs nyakú parakéták nagy csoportokat alkotnak, akik fákon töltik az éjszakát, és csak reggel hagyják el őket, hogy táplálékot keressenek.
A gyűrűs nyakú papagáj nagyon különleges sírást hallat, hisztizésnek vagy fecsegésnek hívják.
Fogságban ez egy madár elég egyszerű emelni. Állítólag kevésbé demonstráló, mint a többi papagájfaj, a galléros változatlan marad szeretetteljes és játékos. Játékokkal és interakciókkal is ösztönözni kell őt.
A ma nevelt gyűrűs nyakú parakéták többsége az alfajhoz tartozik P. k. manillensis, ritkán P.k. északi és P. k. krameri.
Étel
A gyűrűs nyakú papagáj a nagyon sokféle növény. A magoktól a hajtásokig terjed, zöldeken, gabonaféléken (rizs, quinoa…), virágokon és sok gyümölcsön (bogyón), valamint olajos magvakon (mandula, dió…) keresztül.
Reprodukció
A gyűrűs nyakú papagájban a tenyészidőszak márciusban vagy áprilisban kezdődik, és ősszel ér véget, amikor vadonban van.
A nőstény általában áthidal 2 és 6 tojás egyszerre, amelyet 21 napig szaporít. A csibéket 40 napos korukig etetik.
Egészség
Madár inkább robusztus, a gyűrűs nyakú papagáj ennek ellenére fogékony bizonyos betegségekre. Elsősorban az chlamydia és néhány pacheco betegségEz utóbbi herpeszvírussal van összefüggésben, és bizonyos esetekben súlyos májkárosodást okozhat.
Az élet útja
Ideális esetben a rózsagyűrűs parakéták tenyésztéséhez szentelni kell a tágas madárház, nem pedig egy egyszerű ketrec. Kint is elhelyezhető, feltéve, hogy menedéket biztosítanak a rossz időjárás elleni hatékony védelem érdekében.
Belül, és a napi feltöltésre és tisztításra nélkülözhetetlen etetők és itatók mellett elengedhetetlen, hogy olyan tartozékok legyenek, amelyek lehetővé teszik a gyűrűs nyakú paraketták játékát, gondozását és gyakorlását: sügér, ág stb.